vírus közvetlenül hat az emberi agyra – ennek jele például a fertőzés gyakori tüneteként
megjelenő szaglásvesztés. Az időközben lefolytatott kutatásoknak köszönhetően pedig
mostanra már a rendelkezésre álló, bizonyítékként szolgáló mérési adatok is megerősítik ezt a
feltevést. A UK Biobank adatbáziásból származó, mintegy 785 főt számláló vizsgálati mintán
végeztek el az agyról készült felvételek felhasználásával átfogó, összehasonlító elemzést.
Agyi CT-felvétel a COVID előtt és után
A vizsgálathoz 51 és 81 év közötti, nagyjából azonos egészségi állapotú és szocio-kulturális
hátterű személyektől származó felvételeket használtak, és gondos figyelmet fordítottak arra is,
hogy a kiválasztáskor csak olyan mintát használjanak, amelyeknél nem merült fel már a
fertőzés előtt is az agyműködés romlásának kockázata.
A vizsgált személyek közül mintegy 401 fő fertőződött meg igazoltan a COVID-dal az első
felvételt követően. Ezekben az esetekben a második agyi CT-szkenen világosan láthatóak
voltak olyan hosszútávú hatások nyomai, amelyek a kontrollcsoport tagjainak ismételt
felvételén nem jelentek meg.
A kutatást vezető Gweanelle Douaud neurológus és kollégái a vizsgálatból készült
tanulmányban elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy a felvételeken jól kivehető, hogy a
COVID-fertőzésen átesettek agyi szürkeállománya mérhető mértékben csökkent,
elsősorban az agy elülső, frontális lebenyhez tartozó részén, mely a kognitív működésért felel.
Ugyancsak jelentős szövetkárosodást tapasztaltak a szaglóhám területén, valamint
csökkenést mutattak ki összességében az agy teljes méretében is.
Az enyhe lefolyás sem garancia
Mindezeket a hatásokat pedig korántsem csak az adott esetben kórházi kezelést igénylő,
súlyos lefolyású fertőzésen átesetteknél tapasztalták, hanem azoknál a betegeknél is, akik
viszonylag enyhe, illetve közepes lefolyású COVID-fertőzésről számoltak be.
A vizsgált személyekkel a képalkotó eljárások mellett olyan tesztfeladatokat is elvégeztettek, amelyek a kognitív működést vizsgálták. Ennek eredményeképpen megállapították, hogy jelentősen megnőtt a numerikus és alfanumerikus (tehát csak számokat, illetve számokat és betűket is tartalmazó) logikai feladatok megoldására fordított idő a fertőzésen átesett páciensek esetében a kontrollcsoport tagjaihoz képest.
A kutatást végző neurológusok a tanulmány végén felhívják a figyelmet arra, hogy az eredmények egyértelműen rámutatnak: a COVID jelentősen képes hatni az emberi agyra, ezért nagy szükség van olyan további vizsgálatokra, amelyek a kifejezetten enyhe lefolyású fertőzések esetében is részletesen vizsgálják az agyi működés esetleges elváltozásait annak érdekében, hogy minél többet megtudjunk a vírus első pillantásra kevésbé nyilvánvaló hatásairól.
Forrás: https://www.nature.com/articles/s41586-022-04569-5_reference.pdf