Mégis mi az a tüskefehérje? – röviden a koronavírust felépítő fehérjékről és a vakcinák működéséről

Mégis mi az a tüskefehérje? – röviden a koronavírust felépítő fehérjékről és a vakcinák működéséről

Másfél éve még nem gondoltuk volna, hogy nemsokára a társadalmi közbeszéd, de még a hétköznapi társalgásaink is virológiai szakszavaktól fognak hemzsegni. A pandémia sok egyéb mellett ezt a különös helyzetet is elhozta. Ezzel a rövid összefoglalóval abban szeretnénk segíteni, hogy könnyebb legyen megérteni a rettegett SARS-CoV-2 felépítését és a vakcinák működését.
 

A tüskefehérje és a többiek

 

A koronavírus, ahogyan minden más vírus, egy mikroszkopikus méretű organizmus. Szerkezetét tekintve gömb alakú és négy ún. struktúrfehérjéből áll. Ezek közül az egyik az S-fehérje (az angol spike, azaz tüske szóból, mivel ez építi fel a receptorhoz kötődő külső tüskét). Ez az a bizonyos sokat emlegetett „tüskefehérje”, amelyről még lesz szó. További építőelemei az E-, az M-, valamint a vírusgenomhoz kapcsolódó N-fehérje. A vakcinák működésmódja, valamint a tesztek szempontjából számunkra különösen az S- és az N-fehérjének van kiemelt jelentősége.

 

Míg ugyanis a rendkívül nagy érzékenységű PCR-teszt magát a vírus örökítőanyagát mutatja ki laboratóriumi körülmények között, addig az antigén gyorsteszt az orrgarat-mintából az előbb említett N-fehérje jelenlétét tudja megmutatni. Nem árt minden alkalommal hangsúlyozni: az antigén gyorsteszt érzékenysége elmarad a PCR-étől, ezért a negatív eredmény nem jelent minden esetben valóban fertőzésmentességet. Pozitív eredmény esetében azonban biztosak lehetünk abban, hogy hordozzuk a vírust, hiszen annak N-fehérjéjét megbízhatóan kimutatta a teszt.
 

Minden esetben az S-fehérjét kimutató teszteket keressük!

 
Közismert tény, hogy a vírusokkal szemben immunrendszerünk antitestek termelésével védekezik, az oltások segítségével pedig megfertőződés nélkül beindíthatjuk ezt a mechanizmust. A különböző típusú oltások ugyanakkor eltérő módokon működnek. A Magyarországon forgalomban lévő vakcinák közül inaktivált vírust egyedül használó Sinopharm az S- és az N-antigének ellen egyaránt termel antitestet. Ezzel szemben az mRNS-alapú oltások (ez a Pfizer és a Moderna), valamint a vírusvektorral működők (Astra Zeneca, Szputnyik, Johnson & Johnson) csak az S-antigént tartalmazzák, ennélfogva ezen oltások után csak ez ellen termelődik antitest.
 
Ezért különösen fontos tudnunk, hogy ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy az oltás után termel-e ellenanyagot a szervezetünk, az általunk választott teszt melyik fehérjére képződő antitestet képes kimutatni. A Biosynex otthoni gyorsteszttel szerencsés helyzetben vagyunk, mivel az az S-fehérjére képződő antitestet mutatja ki, tehát bármilyen vakcinát kapunk is, biztosak lehetünk benne, hogy megbízható eredményre számíthatunk, ha elvégezzük ezt a gyors és egyszerű, otthoni tesztet.