Az új koronavírus delta és delta plusz variánsáról

Az új koronavírus delta és delta plusz variánsáról

 

A COVID-19 pandémia első hullámában a Wuhanban kimutatott vírus okozta a fertőződéseket és megbetegedéseket. A legutóbbi, harmadik hullámban a Nagy-Britanniában leírt és elterjedt, a wuhaninál magasabb fertőzőképességű és annál súlyosabb tüneteket okozó, ún. alfa variáns okozta a járványt.

Mostanában sokat hallunk az Indiában azonosított, azóta Európában és Amerikában is megjelent d variánsról, az utóbbi napokban pedig a világ immár 10 országában azonosított delta plusz variánst is egyre gyakrabban emlegetjük. Napjainkban a WHO 11 COVID-19 mutációt monitoroz világszerte, ezek között vet fel egyre több aggályt a delta és a delta plusz variáns.

Az egészségügyi hatóságok komoly aggodalmukat fejezik ki az új mutációkkal kapcsolatban és óvatosságra intenek. Ennek eredményeképpen számos ország az elmúlt napokban szigorított a belépési szabályain: Máltába például már csak európai oltási igazolvánnyal lehet belépni, negatív PCR teszt nem elegendő.
A 2020. decemberében Indiában azonosított delta variáns, másik nevén B.1.617.2 mutáció rövid idő alatt azért tudott dominánssá válni a kontinensnyi országban, mert transzmissziós képessége mintegy 40-60%-kal magasabb az Alfa változatnál. Ez azt jelenti, hogy míg az alfa variáns esetében egy ember csak 1-3 másik embert fertőz meg, ez a szám a delta esetében 5-re is megnőhet.

A lappangási ideje a COVID-19 vírus eredeti változatainak 2-14 nap, 3-7 nap maximummal, a delta esetében viszont ez a lappangási idő is elnyújtottabb. A tünetek ugyanakkor kevésbé specifikusak: ritkábbak a szaglás- és ízlelésvesztés, gyakoribb az orrfolyás, orrdugulás, torokfájás, ami kapcsán nem szoktunk rögtön COVID-fertőzésre gondolni. A tüskefehérjén is megjelenő delta plusz mutációt az alfa formához képest azért is deklarálta veszélyesnek a WHO, mert kötődése a tüdő sejtjeihez erőteljesebb, továbbá azok a terápiában bevált ún. monoklonális antitest-kezelések, mint például a bamlanivinab és etesevimab, kevésbé hatékonyak.

Egyes kutatók felvetik annak lehetőségét, hogy a korábban wuhani vagy alfa típussal fertőződöttek esetén a delta plusz variáns könnyebben okozhat reinfectiót, mint a többi változat. 

Annak ellenére, hogy relatíve rövid idő telt ezen variánsok leírása óta, a vakcinagyártók is gyűjtik tapasztalataikat. A Pfizer-BioNtech kutatásai szerint a második oltás után 6 hónappal később adott, ún booster (emlékeztető) oltás öt-tízszeresére növeli a neutralizáló antitest szintet különösebb mellékhatások nélkül. Nagyon fontos ezt hangsúlyozni akkor, amikor az oltatlan populációban a delta és a delta plusz variáns súlyosabb, akár kórházi kezelést is igénylő módon jelenik meg. Ezek közül kerülnek ki a halálos esetek is. Az mRNS alapú oltások már az első beadás után jelentősen csökkentik a megfertőződés és a súlyos, kórházi ellátást igénylő esetek valószínűségét. A Pfizer-BioNtech kutatói szerint az első oltás után 33%-os védettség, a második után 88%-os védettség érhető el. A napokban kiadott közleményük szerint a booster oltással ez 94%-ra emelhető a delta és a delta plusz variás esetében. Ezt a hipotézist laborkísérletek igazolják elsősorban, hisz klinikai tapasztalat egyelőre még kevés lehet. A Moderna esetében a technológiai hasonlóság miatt szinte biztosan hasonlóképpen emelkedik a védekezőképesség mértéke a beadott oltások számával.

Hatásjavulást talált a kutatásaiban a Janssen és az AstraZeneca is a saját vakcinájával kapcsolatban a booster oltás bevezetése esetén.  Mindezt in vitro kísérletek is alátámasztják.

Tekintettel arra, hogy a nyári utazások megkezdődtek, sok helyen az óvintézkedéseken jelentősen enyhítettek, de még a populáció jelentős része nincs kétszer átoltva, napról napra kell árgus szemmel figyelnünk az egyes országok adatainak alakulását, hogy időben felkészüljünk a megelőzésre. Mivel a delta variánst már hazánkban is kimutatták, nagyon valószínű, hogy csak a teljes átoltottság állíthatja meg a terjedést.

 

Dr. Várdy Visi Katalin- tüdőgyógyász