Nem mindenkit érint, de egyre gyakoribb
A COVID-19 fertőzés az esetek legnagyobb részében továbbra is tünetmentesen, vagy kifejezetten enyhe, megfázásszerű tünetekkel, esetleg könnyebb felsőlégúti tünetekkel zajlik, mint száraz köhögés, orrdugulás, és a jellegzetes szag- és ízlelésvesztés. Gyakran társul ezekhez átmenetileg láz, levertség, gyengeség és izomfájdalom, esetleg hasmenés. A fertőzés ugyanakkor súlyos szövődményekkel, akár légzési elégtelenséggel is párosulhat, amely intenzív kórházi kezelést igényel, ahogyan arról nap mint nap értesülünk a híradásokból.Eleinte nagyon keveset tudtunk ennek az emberek között csupán egy éve terjedő, új, emiatt pedig alig ismert betegségről. Az eltelt idővel azonban nemcsak a vírus mutálódott, hanem az ismereteink is jelentősen bővültek, ami segít abban, hogy felülkerekedjünk ezen a kihíváson. Emellett az idő múlásával sajnos egy másik területen is számos tapasztalattal gazdagodtak a szakemberek a hosszútávon visszamaradó tünetekkel, illetve szövődményekkel kapcsolatban.
Ma már jelentős mennyiségű adat áll a rendelkezésünkre olyan betegekről, akik még a pandémia felfutási szakaszában, 2020 tavaszán, vagy nyarán fertőződtek meg, de továbbra is, akár egy év elteltével is beszámolnak nem múló tünetekről. Ezeket az adatokat a kezdetektől gyűjtik a kutatók, hogy megalapozott következtetéseket vonhassanak le a betegségre vonatkozóan.
Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a különféle vírusmutánsok terjedésével a súlyosabb szövődmények és a hosszútávon megmaradó tünetek is egyre gyakoribbak: míg kezdetben a krónikus betegeket tartották rizikócsoportba tartozónak, később az érintettek köre sokkal szélesebbnek bizonyult. Az Egyesült Államokbeli CDC (Centers for Disease Control and Prevention) intézet telefonon keresztül végzett kutatásában csaknem 300, a COVID-fertőzésen igazoltan átesett felnőttet kérdezett meg az állapotáról. A felmérésben szereplők 35%-a a hivatalos gyógyulását követően több mint két héttel is arról számolt be, hogy a megszokott, normális egészségi állapota nem állt helyre teljesen.
Fókuszban: szív- és érrendszeri megbetegedések
Noha a koronavírus-fertőzés elsősorban légzőszervi megbetegedés, úgy tűnik, hogy egyes igen gyakori szövődményei a szívet sem kímélik. A súlyos tüneteket szenvedő betegek esetében szívizomgyulladás, szívritmuszavar is kialakulhat a fertőzés következtében. Egy nemrégiben publikált német tanulmány, amely 100 gyógyult beteg szívműködését vizsgálta MRI-vel, megállapította, hogy átlagosan 71 nappal a diagnózist követően a vizsgált személyek 78%-a esetében kimutatható valamilyen szívműködésbeli eltérés, sőt 60%-uknál még mindig fennálló szívizomgyulladást állapítottak meg. Egy másik kutatás kisebb mintán dolgozott ugyan, ám itt a vizsgált személyek mind gyógyult versenysportolók voltak: 46%-uknál találtak eltérést az MRI-vizsgálaton. A szakemberek megegyeznek abban, hogy ezek az eredmények még nagyon frissek, messzemenő következtetések egyelőre nem vonhatók le, ám figyelnünk kell a jövőben a szívelégtelenség megnövekedő esélyére.
A pandémia idején jelentkező tünetek mögött a koronavírus rejtőzhet. A szövődmények felismerése azzal kezdődik, ha diagnosztizáljuk, hogy a betegség ami enyhébb vagy erősebb lefolyású a koronavírus okozta-e. Rosszullét esetén tesztelje magát vagy veszélyeztetett családtagját az otthon elvégezhető, elérhető árú, csúcstechnológiát képviselő, omikron variánst is kimutató Vazyme antigén teszttel.
Forrás:
https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2771581
https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2768351