Járvány-forgatókönyvek: milyen jövő várhat ránk a pandémiában?

Az elmúlt év a COVID-19 vírus megismeréséről, a mindennapi életünk átalakításáról, az alkalmazkodásról szólt. 2021-ben új kérdések foglalkoztatják a legtöbbünket: mire számíthatunk a jövőben, mikor tudhatjuk magunk mögött a pandémiát? Cikkünkben igyekszünk támpontokat adni néhány lehetséges járvány-forgatókönyv áttekintésével.

Az epidemológiai végpont és az „új normális”

Tavaly októberben publikálta a McKinsey & Company tanácsadócég a koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgáló tanulmányát, melyben számos aspektusból alapos elemzésnek vetik alá a pandémiás helyzetet, valamint az erre adott egészségügyi és gazdasági reakciókat. Ezenkívül önálló fejezetet szenteltek a várható jövővel kapcsolatos elméleteknek, melyekből különböző modelleket állítottak fel.
A tanulmány szerzői mindenekelőtt a társadalmi és közegészségügyi helyzet két lehetséges kifutását különböztetik meg:
az egyik elképzelés szerint egy epidemológiai végpontban határozzák meg a járvány megszűnését.

Ennek értelmében a végponthoz a nyájimmunitás elérésével érkezünk el, innentől a 2020-ban bevezetett, szigorú közegészségügyi vészhelyzeti intézkedésekre a továbbiakban már nincs szükség, a tömeges terjedés veszélye nem fenyeget. Jelenlegi ismereteink alapján a széleskörű immunitás elérésében a vakcina lesz a legfontosabb eszközünk. Ezzel kapcsolatban a szerzők hozzáteszik azt is, hogy hosszútávon várhatóan az influenzaoltáshoz hasonló, rendszeres újraoltásra lesz majd szükség. A becslések szerint ezt az állapotot 2021 végére érhetjük el a fejlett országokban.

A másik megközelítés egy némileg eltérő lehetséges szcenáriót rajzol elénk, melynek legfontosabb kulcsszava az „új normális".

„Új normálisnak” azt az állapotot nevezzük, melyben nem kell tovább tartanunk a koronavírus-járvány kapcsán sem a nagyarányú halálozás, sem a hosszútávú egészségügyi következmények jelentette fenyegetéstől. Ez várhatóan számos, akár egészen meglepő szempontból különbözni fog a járvány előtt megszokott “régi normálistól”.

A tanulmány szerzői kitérnek arra is, hogy ez az új állapot fokozatosan fog beállni, ugyanakkor lehetővé teszi majd, hogy a korábban megszokott, hétköznapi életünk számos eleméhez visszatérhessünk. E modell szerint akár már az idei év első felében elérhetjük azt a helyzetet, amikor úgy érezzük, bizonyos módosításokkal “visszakaptuk a régi életünket”.

A legfontosabb kérdés: mikor?

A járványhelyzet funkcionális végének időpontját természetesen számos tényező befolyásolhatja mindkét irányba. Ezeket összevetve állítottak fel a szakértők különböző modelleket a járvány lezajlására nézve.

Viszonylag alacsony valószínűséggel számolnak egy hatékony gyógyterápia gyors felfedezésével, ami csaknem azonnal megoldást nyújtana a vészhelyzetre. Felállítottak egy meglehetősen óvatos modellt is, mely a lakosság oltással szembeni ellenállásával, és/vagy egy nem kellően hatékony vakcinával kalkulál. Eszerint jelentős mértékben elodázódhat a nyájimmunitás elérése, kitolva a járványügyi készültséget és a korlátozó intézkedéseket akár a 2022-es évre is.

A vizsgálat által vázolt legborúlátóbb forgatókönyv értelmében a járvány lefolyása hosszabb távon elhúzódhat akár a 2022-es év után is. Ez a prognózis ugyancsak egy nem elég hatékony COVID-vakcinával számol, továbbá kizárja a megfelelő terápiás kezelés bevezetését, s nem utolsó sorban felveti a lehetőségét olyan vírusmutációk elterjedésének, amelyek jelentősen rontják a vakcinázás hatékonyságát.

Összességében a legvalószínűbbnek mégis azt a kilátást találták, hogy amennyiben a vakcina a legelterjedtebb, ismert oltóanyagokhoz hasonlóan hatékonynak bizonyul, a lakosság pedig nagy arányban hajlandónak mutatkozik az oltatásra, ezzel már 2021 harmadik-negyedik negyedévére elérkezhetünk a koronavírus-járvány funkcionális végpontjához.

 

Forrás: McKinsey & Company: COVID-19: briefing materials. Global health and crisis response. 2020. október 30.