Brit fejlemények a Pfizer vakcinával kapcsolatban

Számos alkalommal írtunk már arról, hogy az új típusú koronavírus vizsgálatával kapcsolatban az idő kulcsszerepet játszik. Minél több idő telik el a vírus 2019 végi, vuhani detektálása óta, annál több kutatás végezhető el, ezekkel pedig nő a rendelkezésre álló információ. Ez hasonlóképpen működik az összes COVID-vakcinával is. Ezeknek a friss fejlesztésű oltásoknak a hosszútávú működését fokról fokra ismerjük meg a hónapok múlásával. Nem meglepő hát, hogy folyamatosan látnak napvilágot újabb és újabb információk, eddig nem látott összefüggések, amelyekhez a szakemberek hozzáhangolják az aktuális ajánlásokat is.
 
 A tudományos élet minden területén ez történik a kutatások során – a különbség éppen csak annyi, hogy a koronavírus elleni vakcinák, ajánlások és terápiák fejlesztése az egész világ figyelő tekintete előtt és kiemelten nagy médiaérdeklődés közepette zajlik. Az utóbbi hónapokban a vakcinák hatékonysága, valamint a többdózisú oltások beadása között eltelt idő vált a kutatások egyik legfontosabb fókuszpontjává. A cél az, hogy az oltássorozat minél nagyobb hatékonyságú védelmet biztosítson, ehhez pedig körültekintően kell megválasztani az egyes dózisok beadásának időpontját.
 
Egy frissen publikált brit kutatás szerint  azoknál a Pfizer-vakcinával oltott idős embereknél, akik 12 héttel az első adagot követően kapták meg a másodikat, három és félszer magasabb antitest-számot mértek, mint azokban az esetekben, ahol mindössze három hét telt el a két vakcina között. Mivel a klinikai tesztelések során is három hetet vártak a két dózis beadása között, ezért ennek megfelelően kezdték meg a lakosság oltását. Hogy később Nagy-Britanniában egy másik, elnyújtott oltásrend alakult ki, annak az az oka, hogy kezdetben csak véges mennyiségű vakcina állt rendelkezésre, a hatóságok ezért úgy döntöttek, hogy a lehető legtöbb, rizikócsoportba tartozó ember számára biztosítják az első dózist, amely a klinikai tesztek tanúsága szerint már nyújt valamennyi védelmet a vírussal szemben.
 
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az immunrendszerünk nem csupán antitestekből áll, hanem egy másodlagos, ún. sejtes védelemből is. Karikó Katalin ezt a következőképpen magyarázta a Magyar Tudományos Akadémia interjújában: „Az ellenanyag az első védelmi vonal, de van egy második is, ez pedig a sejtes védelem, amit még nehezebb a variánsoknak kikerülni. Ez azt jelenti, hogy van egy első védelmi vonal, ebben az ellenanyag a vérben cirkuláló vírusokat tudja hatástalanítani, és van egy második, ahol az antigén-specifikus T-sejtek felismerik a fertőzött sejteket, és elpusztítják őket.”
 
A kérdés tehát rendkívül komplex, a jövőbeni vizsgálatok új eredményei tovább fogják árnyalni a tudásunkat a témában, azt ugyanakkor a Pfizer-BioNTech hivatalosan is elismerte, hogy egyes, a kutatási periódusban nem vizsgált, ugyanakkor a hétköznapi gyakorlatban felmerülő szempontokat érdemes lehet figyelembe venni az ajánlások finomhangolásakor.
 
 
Források:
https://mta.hu/tudomany_hirei/kariko-katalin-a-vakcinank-hatasossaga-95-szazalek-folott-van-111427
https://www.reuters.com/business/healthcare-pharmaceuticals/delayed-second-pfizer-covid-19-shot-produces-more-antibodies-study-2021-05-13/?fbclid=IwAR3VF7Rl6QQVRS9G6mHCduAw3gg4H85F_Bsdj728wii4LdgZed-dQgDOfuw
https://www.reuters.com/business/healthcare-pharmaceuticals/biontech-says-no-data-support-delayed-vaccine-booster-shot-2021-01-04/