A koronavírus árnyékában: hogyan kezeljük a stresszt és a szorongást?

Karantén, izoláció, vészhelyzet, járvány –az utóbbi időben ezek váltak napjaink meghatározó kulcsszavaivá, valamennyiünk életét meghatározó fogalmakká. A globális járvány hatására kialakult bizonytalanság és kiszámíthatatlanság rányomja bélyegét a társadalom lelkiállapotára, általános szorongásban és fokozódó stresszben öltve testet. Mit tehetünk mégis, hogy minden időben megőrizzük a lelki egészségünket?

Az aggodalomtól a depresszióig

Mindennapos tapasztalatunk, hogy általános rossz hangulat, ingerlékenység, kimerültség uralkodik el rajtunk, aggasztó gondolataink folyamatosan a járvány körül forognak. Szorongást vált ki belőlünk a helyzet alakulása éppúgy, mint a jövőre vonatkozó kilátások. Mindezeket a hatásokat erősíti fel az a rendkívül izolált állapot, amelyben a társadalmi távolságtartás szabályai, illetve a karantén miatt találtuk magunkat. A betegség fenyegetése önmagában elég volna a társainktól való eltávolodásra, a korlátozó intézkedések pedig kifejezetten eszkalálják ezt a tendenciát. Nem meglepő, hogy nehezen éljük meg a szeretteinktől, barátainktól való kényszerű távolságot, a maszk mögé rejtett érzelemkifejezést, a váratlan, új helyzethez történő nehézkes adaptálódást.

Fontos tudatosítanunk, hogy a fokozott érzelmi felindulások, az aggodalom, türelmetlenség és fáradékonyság is teljesen természetes, normális reakciók a koronavírus-járvány okozta bizonytalan helyzetben, s eltérő mértékben a közösség csaknem minden tagja osztozik ezekben.

Ha azonban hosszabban fennáll, esetleg eszkalálódik ez az állapot, könnyen vezethet állandósuló szorongáshoz, depresszióhoz, krónikus fáradtság betegséghez, amelyek már kifejezetten életminőség-romboló hatásúak. Vértezzük fel magunkat ezekkel szemben a lelki egészségünk megőrzése érdekében!

Mit tehetünk magunkért?

Igyekezzünk megtalálni az egyensúlyt személyes életünkben!

Az ideális, kiegyensúlyozott állapot három alappillére az örömszerző, a fejlesztő és a kapcsolatteremtő tevékenységek.

Lehetőleg minden nap szakítsunk időt a hobbinkra, olvasásra, filmnézésre, zenehallgatásra, akár egy jó fürdőre! Ezek az örömteli tevékenységek szinte azonnal oldják bennünk az aggodalmat és a stresszt.

Különösen hatékony a pozitív jövőkép megerősítésében és a céltalálásban, ha olyan dolgokkal is foglalkozunk, amelyek a személyes fejlődésünket szolgálják – legyen ez izgalmas munkahelyi feladat, az otthonunk körül végzett tevékenység, kerti munkák, esetleg valamilyen új témában való elmélyülés. Ide tartozik még a testedzés is, amely egyszerre őre fizikai és mentális egészségünknek. Otthoni torna, biciklizés, futás, vagy akár egy kiadós séta is jó szolgálatot tesz, érdemes legalább minden másnap időt szorítani a mozgásnak a napirendünkben.

Alapvető emberi szükségletünk, hogy más emberek között éljük az életünket, szeretett személyekkel vegyük körbe magunkat. A koronavírus-járvány egyik legnagyobb pszichés terhét a kapcsolattartás, különösen a fizikai közelség nehezítettsége jelenti. Nagyon fontos, hogy megpróbáljuk áthidalni az elszigeteltséget a digitális eszközök adta lehetőségekkel. Telefonon, videóhívásban vagy a közösségi médián keresztül tarthatjuk a kapcsolatot szeretteinkkel, sőt a társas kikapcsolódást is átszervezhetjük az online térbe rendszeres, akár tematikus, virtuális klubalkalmakkal.

Források:

Útmutató a szorongás és aggodalom megéléséhez (Whalley, M. & Kaur, H. (2020) alapján) – Semmelweis Egyetem kiadványa

Samantha K. Brooks: The psychological impact of quarantine and how to reduce it: rapid review of the evidence (The Lancet, 2020)

Perczel-Forintos Dóra: A jót keresd, ne a rosszat – megküzdés járvány idején. A COVID-19 pszichés hatásai – Semmelweis Egyetem kiadványa, 2020