Blog

  • Kombinált oltások, avagy bízhatunk-e az AstraZenecában?

    Számos cikkünkben bemutattuk, hogy mit lehet tudni a különböző oltásokról, hogyan működnek, milyen kutatások zajlottak, illetve milyen ajánlások vannak érvényben. Ugyanakkor csaknem minden alkalommal felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az új típusú koronavírus az emberi szervezetben újkeletű jelenségnek számít, ezért a tudásunk még sok ponton hiányos, a tapasztalatunk viszont az elvégzett kutatások számával folyamatosan nő. Jelen pillanatban a tudományos közvéleményt és a laikusokat egyként az a kérdés foglalkoztatja a leginkább, hogy melyik vakcina mennyire hatásos a COVID-19 ellen, legújabban pedig, hogy a különböző típusú oltóanyagok kombinálása járhat-e eddig nem ismert előnyökkel. Számos friss vizsgálat eredménye enged ugyanis arra következtetni, hogy talán éppen ez lehet a sikeres hatékonyság-növelés módja.
  • Brit fejlemények a Pfizer vakcinával kapcsolatban

    Számos alkalommal írtunk már arról, hogy az új típusú koronavírus vizsgálatával kapcsolatban az idő kulcsszerepet játszik. Minél több idő telik el a vírus 2019 végi, vuhani detektálása óta, annál több kutatás végezhető el, ezekkel pedig nő a rendelkezésre álló információ. Ez hasonlóképpen működik az összes COVID-vakcinával is. Ezeknek a friss fejlesztésű oltásoknak a hosszútávú működését fokról fokra ismerjük meg a hónapok múlásával. Nem meglepő hát, hogy folyamatosan látnak napvilágot újabb és újabb információk, eddig nem látott összefüggések, amelyekhez a szakemberek hozzáhangolják az aktuális ajánlásokat is.
  • Légzőgyakorlatokkal a koronavírus ellen

    Immár mindannyian jól tudjuk, hogy a koronavírus-fertőzés okozta felső-légúti megbetegedés a láz és az általános gyengeség mellett a leggyakrabban erőteljes, száraz köhögéssel társul, amely rendkívüli módon meg tudja terhelni a szervezetet. Jó hír azonban, hogy tudunk tenni ellene, méghozzá légzőgyakorlatok segítségével!

     

  • Amit az antitestekről tudnunk kell

    Az emberi szervezet mindenfajta fertőzéssel szemben az immunrendszer segítségével veszi fel a küzdelmet – ez a koronavírussal kapcsolatban sincs másképp. Ahhoz, hogy megértsük, mi zajlik le bennünk, amikor egy korábban nem ismert kórokozóval találkozunk a fertőzés pillanatától egészen a gyógyulásig, és azon is túl, érdemes közelebbről megismerkednünk az antitestekkel.

     

  • Mégis mi az a tüskefehérje? – röviden a koronavírust felépítő fehérjékről és a vakcinák működéséről

    Másfél éve még nem gondoltuk volna, hogy nemsokára a társadalmi közbeszéd, de még a hétköznapi társalgásaink is virológiai szakszavaktól fognak hemzsegni. A pandémia sok egyéb mellett ezt a különös helyzetet is elhozta. Ezzel a rövid összefoglalóval abban szeretnénk segíteni, hogy könnyebb legyen megérteni a rettegett SARS-CoV-2 felépítését és a vakcinák működését.
  • A hosszú COVID-jelenség IV.

    A koronavírusfertőzést követően hosszútávon visszamaradó, könnyebb és súlyosabb szövődményeket bemutató cikksorozatunk az utolsó részéhez ért. Átnéztük a kardiovaszkuláris, a pulmonológiai és a neurológiai eredetű tüneteket és betegségeket, amelyek bizonyítottan a COVID-19 vírussal összefüggésben ütik fel a fejüket a már gyógyultnak számító betegeknél. Végül egy talán kevesebbet tárgyalt, ám annál gyakoribb jelenséget mutatunk be közelebbről. Ezúttal a járvány pszichés hatásairól lesz sz
  • A hosszú-COVID jelenség III.

    Cikksorozatunkban arra törekszünk, hogy a koronavírussal kapcsolatba hozható hosszútávú megbetegedéseket, visszamaradó tüneteket vizsgáló kutatások...
  • A hosszú-COVID jelenség II.

    A COVID-19 fertőzés hosszútávú egészségügyi hatásait vizsgáló cikksorozatot indítottunk, melynek célja, hogy alapos és hiteles áttekintést adjunk mindazokról a lehetséges szövődményekről és visszamaradó tünetekről, amelyekről egyre szélesebb körben számolnak be a felmérések, a tudományos vizsgálatok és sajnos a mindennapi tapasztalat is.

  • A hosszú-COVID jelenség I.

    Az új típusú koronavírus immár egy éve terjed és tombol a világban. Világszerte milliók fertőződtek meg ebben a vadonatúj, ismeretlen betegségben. Az idő múlásával egyre többet tudunk meg fertőzés a hosszútávú szövődményeiről is. Most induló cikksorozatunkban szeretnénk alaposan, típusonként bemutatni azokat a megfigyeléseket és kutatási eredményeket, amelyek alapján képet alkothatunk arról, hogy milyen hosszútávú következményekkel járhat a koronavírusfertőzés.

     

  • Mire ügyeljünk, ha a fertőzött van a családban?

    Ahogyan a világ számos más országában, úgy sajnos hazánkban is folyamatosan nő a fertőzöttek száma, ám szerencsére az esetek legnagyobb részében nincs szükség kórházi kezelésre. Az alábbiakban összefoglaltuk, milyen szabályokat érdemes betartanunk, ha valaki a háztartásunkban megfertőződik.
  • Útmutató a COVID-19 tesztekhez: mikor, melyiket mire használjuk?

    Az utóbbi egy évben rengeteget hallottunk a médiából és szakemberektől egyaránt arról, hogy a járvány elleni védekezésben a gyakori és átfogó teszt...
  • Hova forduljunk, ha pozitív lett az otthoni tesztünk?

    Felmerülhet a kérdés, hogy mi a teendőnk abban az esetben, amikor a gyorsteszt pozitív eredményt mutat? Cikkünk ebben kíván segítséget nyújtani.